2015. július 23., csütörtök

A szerelemről szakszerűen...

Elérkezett az idő, hogy egy olyan bejegyzést írjak, ami alá van támasztva tudományosan és utána kellett néznem sok mindennek ahhoz, hogy elkészüljön(ilyen még nem volt és többet szerintem nem is lesz). De íme itt van, beszéljünk a szerelemről szakszerűen. Illetve arról, hogy mi az amit szerelemnek hívunk (igen, ezzel alátámasztom a saját bejegyzésemet, amit ezzel kapcsolatban írtam). Előre szólok, illúzióromboló és kissé tudományos lesz...

Szóval akkor a szerelem. Vagy amit annak hívunk és amit körülleng mindenféle misztikus emberfeletti legenda. Pedig erről szó sincsen.
A kemikáliák ereje olykor igen elképesztő dolgokra veheti rá az embert, de ezt mindenki tudja, aki volt már szerelmes. Vizsgálatok során kiderült, hogy a friss romantikus szerelmes a kábítószerfüggők tüneteit is produkálja. A szerelmes ember izgatott, esetenként provokatív, és ha a nagy ő nincs a közelben bánatos is - akárcsak a kábítószerélvezők. Ezt a függőséget a Dopamin váltja ki, és mint azt kutatások bizonyították, a szerelem kémiai alapja: a dopamin-, a PEA (fenil-etil-amin)- és az oxytocinkoktél.
És akkor jöjjön egy kis kémia:

1. Fenil-etil-amin (PEA)

A szerelmesek egymásra találását kísérő külső jelekért: pirulás, tenyérizzadás, szaporább szívdobogás, kellemes eufória (felfokozott kedélyállapot) elsősorban az agysejtekben termelődő fenil-etil-amin (PEA) a felelős. Ezt a vegyületet „szerelmi szubsztanciaként” is szokták emlegetni:

C6H5 – CH2 – CH2 – NH2

A megtetszést követő emelkedett lelkiállapotot és boldogságérzetet, a szerelmet az agyban hirtelen nagy mennyiségben termelődő szerelmi szubsztancia, fenil-etil-amin okozza. Ez a vegyület az amfetaminok családjába tartozik, amelyek az eufóriát okozó legismertebb vegyületek. Legjellemzőbb élettani hatásuk a vérnyomásemelő hatás, ezért az amfetaminokat presszoaminoknak is nevezik.

2. Oxytocin (szerelemhormon)

Az oxytocin az egyik legjelentősebb méhműködést serkentő (uterotonikum) vegyület, ami a hipotalamusz - magvakban termelődik, a hipofízis (agyalapi mirigy) hátsó lebenyében raktározódik, és innen jut a vérkeringésbe. Kémiailag egy 9 aminosavból álló fehérje:


Vincent du Vigneaud (1901-1978), amerikai biokémikus 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott a két nagyon hasonló szerkezetű agyalapi hormon: a vazopresszin és az oxytocin elkülönítéséért és szintéziséért.
Az oxytocin a szülésnél beindítja a fájásokat; ezt kapják az anyák a szülést követően, ugyanis a méh összehúzódását, a vérzés csillapítását is elősegíti. Ugyanakkor serkentő hatást fejt ki az emlőmirigyekre, így a szoptatást is befolyásolja. Ugyanez a hormon fontos szerepet játszik az emlékezésben is. Túlzott mennyisége viszont már gátló hatást gyakorol a memóriára. Ebből az anyagból születnek a szerelmi álmok; kedvet ébreszt a testi közelséghez, gyengédséghez.

3. Endorfinok (boldogsághormonok)

Az endorfinok az opioid (ópiumhoz hasonló hatású) peptidek egyik fő csoportját alkotják. Az endorfinok tehát fehérjemolekulák, melyek jellegzetes anatómiai megoszlást mutatnak, és funkcionálisan különböznek. A legaktívabb endorfin a 31 aminosavat tartalmazó ß-endorfin. A hipofízisben képződik, hatástartama relatíve hosszabb, mint a többi endorfiné és hatását a felszabadulás helyétől távolabb fejti ki, ezért neurohormonnak vagyis idegrendszeri mechanizmusra ható hormonnak tekintik.

Az endorfinok boldogságérzetet okoznak, és a szülés során is a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Az endorfinoknak a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és nyugalmat eredményez megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.

4. Dopamin

A dopamin a központi idegrendszer egyik fontos ingerületátvivő anyaga, amely serkentő, energizáló hatású. A dopamin (3,4-dihidroxi-fenil-etil-amin) flexibilis (hajlítható) molekula, a katecholaminok legtipikusabb képviselője. Két legfontosabb anyagcsereterméke a noradrenalin és az adrenalin.

Érdekes összefüggése van a szerelem kémiájának a drogok fogyasztásával. A drogfogyasztók az örömet művi úton kívánják elérni. A kokain, az amfetamin („speed” = gyorsító) és származékaik az agyi dopamin felszabadulását idézik elő. Az ópium, a morfin, a heroin és társaik pedig az agyi endorfin-rendszeren keresztül „boldogítanak”. A drogok olcsó(?) boldogság érzetét keltik. Azonban egyre kisebb a hatás, egyre rövidebb ideig tart a bódulat, ezért egyre nagyobb dózis kell e káros pótszerekből.


A szerelemmel kapcsolatos kémiai folyamatok csupán egy ősi mechanizmust segítenek, melynek célja nem több az utódnemzésnél. A szerelemnek három fázisát különítették el. Az első, friss szerelmes állapot a kedves megtalálásában, meghódításában segít, a második romantikus állapot segíti elő a pár kapcsolatát, az utódnemzést, és a harmadik, az összetartozás állapota azért kell, hogy a pár közösen nevelje fel az utódot.

Ma már bizonyított tény az is, hogy a szerelem vak. Dr. Pándy Mária, a Magyar Szexológiai Társaság elnöke szerint a szerelem legbiztosabb jele, ha valakit egészen másnak látunk, mint a környezetünkben bárki más. Szépnek, tökéletesnek, a hibáit pedig valóban nem érzékeljük.
„Az agy teljesen beszűkül, és nem a valóságot látjuk. A kutatók korábban felfedezték, hogy az agy egyes részei inaktívvá válnak, ha igazán szerelmesek vagyunk: ez igaz például azokra az agyterületekre, amelyek működése a negatív érzelmekkel, a tervezéssel, viszonyaink kritikus megítélésével és az emberek megbízhatóságának megbecslésével állnak kapcsolatban. Ez az állapot egy, de akár két és fél évig is fennállhat, vagyis ez idő alatt hajlamosak vagyunk rosszul ítélkezni és figyelmen kívül hagyni párunk hibáit” – mondja a pszichológus. Ez egyfajta érzékcsalódás, amely azonban a fajfenntartás szempontjából alapvető funkcióval bír a kutatók szerint, ha ugyanis egyből észrevennénk partnerünk hibáit, kevésbé lennénk hajlamosak a hosszú távú kapcsolatok kialakítására, amelyből végül gyermekeink születnek. Pándy doktornő szerint nem igaz, hogy a folyamat bárkinél más lenne, sokan pusztán szó szerint elmenekülnek: ha megérzik az ismert folyamat első jeleit, azonnal tovább állnak, nehogy beszippantsa őket a számukra ijesztő érzés.

Elnézést ha egyesekben egy világot törtem össze. Sajnos ami tény az tény. A szerelem csupán kémiai folyamatok összessége, amit az agyunk gerjeszt. Egy szóval, mivel az agyunk irányítja, mi is tudjuk irányítani. 






Forrás: Index, Nők Lapja Café, Chemonet, Wikipedia

2 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes volt! ^^
    És, szerintem ez nem száraz, ez érdekes! Mindig is kíváncsi voltam / vagyok arra, hogy mi, miért van, és ha van rá tudományos, reális magyarázat, az csak jó. :D Bár, a többségről tudtam. Ha annyira akar az ember, utána tud nézni, illetve sok cikk foglalkozott vele egy időben. Annyi, hogy nem vagyok jó kémiából, így tetszett, hogy az összes, számításba vehető kémiai anyag, hormon, fel lett sorakoztatva. :)
    És tudod, szerintem ez, amellett, hogy érdekes, durva! Mert rettentően erősen képes érzék családosát okozni, amiben elfogadom a másik hibáit. Miután ebben elbuktam, megtanultam, hogy az ilyet nem szabad, megpróbáltam tudatosan választani párt, nem nagyon engedve a késztetésnek, hogy mindent adjak fel, hagyjak ott és csak menjek. Nem mondom, hogy 100%ban sikerült, mivel drasztikusan képes uralni az embert, mindezen hormonok és ijesztő, hogy mennyire.
    Próbáltam tudatosan odafigyelni arra, hogy mi mindent tudok meg a másikról, hogy nem akkor vagyok szerelmes, mikor a "szív" hanem, mikor én gondolom azt, hogy nem lesz belőle bajom.
    Majd, mikor úgy véltem, biztonságban vagyok, a kiválasztott mellett, elengedtem magam és.... az addigi harc is nagyon nehéz volt a hormonokkal, de utána végképp elszabadult a belső pokol. Külsőleg nem lehetett talán látni semmit, nem tudom, mert az érzelmes elrejtésében már, mester vagyok. De, nem tudtam sokáig tartani az illuziót, a párom hamar mögé látott. Ami néha félelemmel vegyes izgalom övez. Örülök,hogy szavak nélkül észre vesz dolgokat, de félek, mert ez védtelenné tesz.

    De, mégis, a félelem, olyankor annyira kicsi a vágy és akarat mellett. Annyira erősen képes uralni az embert mindez, hogy az hihetetlen. És néha elgondolkozom azon, hogy vajon ez az oka annak, hogy emberek párokat cserélgetnek, mint a ruhát szokás, vagy ez az oka a monogámiának? Mert ahány ember, annyiféle érv amellett, hogy jobb eleinte váltogatni a párokat, más meg az örök együttléte esküszik. Pedig, aki cseréli minden éjjel a párjait, az szeretet függő, át akarja élni ujra és ujra ezt a dózist. Mikor elmulik, megy egy másik után. Aki monogám, azok ügye megtanulják a szeretetet is, ami a szerelem után maradhat. Kiváncsi lennék ennek a folyamatnak is a végbemenetelére, kémiai szemmel. Mi lehet akkor a testel? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nos igen. A hormonok "játéka" sokszor képes totálisan felborítani mindent, és teljesen meghülyíti az embert (a hülye viselkedésért is a Dopamin a felelős). De az embernek jobb az ha tudatosan választ és az a hormon termelődés akkor is el fog indulni, mert ugye ez mind-mind ösztön és a fajfenntartás a lényege. Magyarul igenis az ember választhat, hogy kibe lesz "szerelmes" és ezek a "én nem tudlak szeretni" szövegek.... Mind hazugságok. A nem tudlak és a nem akarlak között hatalmas a különbség. Hát én is kíváncsi lennék, hogy milyen az amikor elmúlik a szerelem, de szerintem azt a részét nem igazán vizsgálták. Bár a válasz szerintem egyszerű lehet, csak simán "lejössz" a szerről, azaz a tested elkezd nem termelni dopamint és ez által megszűnik a függőség, megszűnik a szerelem.

      Törlés