2016. június 10., péntek

Valóságos a valóság?

Gondoltatok már arra, hogy a valóság vajon tényleg megtörténik-e, vagy hogy mi az ami előre meg van írva? A Tesla milliárdos alapítója, Elon Musk a kaliforniai Code konferencián vázolta fel az elméletét arról, hogy nagy valószínűséggel a világ, amiben élünk, szimulált valóság.
A fent említett úriember szerint minden fejlett civilizációról feltételezhetjük, hogy univerzumszimulációkat hoz létre. Az univerzum fogalmunk sincs, mekkora, de minimum hatalmas, így nagy az esély arra, hogy a miénknél jóval fejlettebb civilizációk egyike valóságszimulációjának vagyunk “áldozatai”.
Ha az ember belegondol, tényleg lehet ebben az elméletben igazság. Akárcsak egy fejlettebb SIMS típusú játékban ahol egy komplett világban játszhatunk, aminek megvannak a maga törvényei, fizikája és szabályai. Elképzelhető, hogy olyan technológiai fejlettségi szintre érünk el, hogy mi is szimulált világokat hozunk létre. Mivel az emberi – vagy akármilyen – lények szabad akarattal és érzelmekkel bírnak, nem lenne túl etikus. De mióta érdekli a tudományt, hogy mi etikus, és mi nem? Túl nagy ötlet lenne egy szimuláció ahhoz, hogy ne akarjuk megvalósítani.
Az egész teremtésen dolog valahogy sántít, hiszen kimutatott tény, hogy a mai ember és a világunkban élő lények feljettsége semmiképpen sem tudott létrejönni az evolúció folytán. Egyszerűen ha a jobb marad életben és minden mutációból a jobb meg is marad és egyből örökíti is ezt a változatát, akkor sem lett volna idő a mai szint eléréséhez.tovább bonyolítja a dolgot, hogy minden szervünk nem módosul egyszerre....
Tehát tulajdonképpen teljességgel kizárható, hogy ez, ami most van, magától, "külső segítség" nélkül alakult ki. Ami fura tud lenni, azok a programokba véletlenül bekerülő hibák, amik tulajdonképpen kivédhetetlenül, minden megírt programban megvannak. Ha mi emberek egy szimuláció részei vagyunk, észrevesszük a repedéseket a rendszeren? Sokak szerint a Mátrixban a rendszer hibájaként felvetett déja vu érzés, vagy a paranormális tevékenység jele annak, hogy ha más nem, legalább érezzük őket. Ha minden szimulációban fut, akkor az elképesztő számítógépes kapacitást igényel. A szimulációs elmélet hívei szerint világunk emiatt sokkal egyszerűbb, mint gondoljuk. Például honnan tudjuk, hogy amit nem nézünk és fogunk fel éppen, az valóban ott van, és létezik? Ha nem nyitjuk ki a szekrény ajtaját, akkor is benne vannak a ruhák? Mi van, ha addig a pillanatig nem is létezik benne semmi, míg ki nem nyitjuk? Ha akármelyik számítógépes játékot vesszük alapul, ott is előfordulnak pixel vagy töltéshibák... Képzeld el, hogy az a játék amivel játszol a gépeden, az mindent ami csak a játékban van (összes fal , ellenség, mozgó vagy fix tereptárgy szóval minden) folyamatosan a legjobb minőségben le vagy ki számol és arra vár hogy valamelyik játékos ránéz . Ez őrületesen nagy erőforrás igényt támasztana. Erre az a megoldás , hogy csak azt számolják ki a játékokban amit éppen lát a játékos vagy játékosok . Így az eredeti felálláshoz képest töredék annyi számítás kell . (elfér az asztalodon vagy a telefonodban) A játékokban is előfordul, hogy hiába nézel oda, a textúra nem tölt be rögtön. Az életben, ez ugyanúgy megtörténhet, hiszen hányszor előfordul, hogy az ember keres valamit és olyan helyen találja meg, amit már 1 perccel azelőtt megnézett. Ha pedig az egész valóságunk tényleg csak egy program, akkor szükségünk van egy programozóra. Az univerzum rendezettsége mindenképpen felveti egy felsőbb hatalom, egy isten létezését, de állandó vita van arról, hogy ez a vallásosak istene, vagy egy felsőbb, de szigorúan matematikai hatalom. A legújabb elméletek szerint mindkettő igaz, és ez a lény egy programozó, aki számítógépen hozta létre a világunkat. Az Univerzumunk matematikailag tökéletesen rendezett. A fizikai jelenségek, az emberi géntérkép, szinte minden leírható számokkal, sőt, a világegyetem eddigi összes rejtélyét a matematika segítségével oldották meg. Lehet, hogy a jövőben odáig jutunk, hogy a matematika segítségével felépítünk egy emberi lényt a virtuális térben? Ha igen, miért ne tennék ezt mások is? Ugyanúgy ahogy az emberek is egyre inkább hajlanak afelé, hogy a saját valóságunkat megközelítő minőségű szimulációkat vagy játékokat futtassanak, ezt bizony más is megteheti. 
Az Antropikus elv szerint ahhoz, hogy az ember mint faj létrejöjjön, rengeteg dolognak kellett egyszerre és jól működnie. Bolygónk tökéletes távolságra van a Naptól, az atmoszféra az élet kialakulásának megfelelő, a természeti állandók lehetővé teszik az élet és az értelem megjelenését. A tudósok egy része szerint ez arra utal, hogy Isten létezik, és ő alkotta ezt a világot, mások szerint inkább arra, hogy multiverzumok léteznek.
Egy ismételten idevágó dolog a Fermi-paradoxon. A hangzatos kifejezés egy feltételezhető ellentmondást takar: ha valóban azt feltételezzük, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban, akkor már találkoznunk kellett volna idegen civilizációkkal. Eddig azonban semmilyen jel nem utal arra, hogy bárki más is lenne rajtunk kívül – de lehet, hogy csak azért, mert nem állunk olyan szinten, hogy befogjuk a jeleiket, vagy épp a fent említett játékszabályok miatt nem lenne jó, ha rájönnénk, hogy szimulációban élünk. Az pedig nem lehet, hogy az általunk ismert pontokon túl nincs semmi az univerzumban. Így elméletileg bármire megvan a lehetőség, sőt, arra is, ahogy akik minket futtatnak a szimulációjukban, maguk is egy szimuláció résztvevői.
Egy szó mint száz, elképzelhető, hogy nem is létezünk.Viszont ha ez tényleg így van, akkor megkérném a kedves programozót, hogy ugyanmár kódoljon nekem egy kicsivel boldogabb és jobb életet...
Köszönettel: Dominique Know


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése